Ismerd meg az Értem magamat munkafüzeteket!

Az Értem magamat sorozat autista és ADHD-s tinédzserek és fiatal felnőttek önismereti munkájához kínál feldolgozható, egymásra épülő anyagokat. A füzetekben rövid magyarázatok, megértést segítő gyakorlatok, beszélgetésindító kérdések és személyes önreflexiós feladatok kapcsolódnak össze.

Az önismerethez szükséges fogalmakat is tanuljuk. Mit jelent az, hogy személyiség, belső erőforrás vagy maszkolás? Hogyan ismerhetem fel ezeket a saját életemben? A feldolgozás a fogalmak megértésétől a hétköznapi példákon át jut el a személyes tapasztalatok átgondolásához.

Saját utamon – önismereti alapozás

A sorozat első kötete az önmagunkról való gondolkodást alapozza meg. A személyes adatoktól, a serdülőkori változásoktól és a külső-belső tulajdonságoktól halad a saját működés, a maszkolás és a szorongás megismerése felé. A fiatal megvizsgálhatja, hogyan látja önmagát, milyen tulajdonságok jellemzik, és ugyanaz a tulajdonsága mikor segíti, illetve mikor okozhat nehézséget.

A kötet fő témái:

• serdülőkori változások, testünkhöz való viszony;
• külső és belső tulajdonságok, személyiség;
• autizmus, ADHD és egyéni működési sajátosságok;
• maszkolás és az alkalmazkodás megélése;
• a szorongás testi jelei, kiváltó helyzetei és erőssége;
• belső monológ, bátorító mondatok és személyes megküzdési lehetőségek.

A szorongásnapló és a szorongásszint-skála a tapasztalatok megfigyeléséhez ad támpontot. A légzőgyakorlat, a „Lassító kör”, a megnyugtató emlékek felidézése és az „Apró lépések” feladat a kipróbálható eszközök közé tartozik. A fiatal visszatekinthet arra is, melyik bizonyult számára használhatónak.

A mellékletek beszélgetőkártyákat, önmegerősítő mondatkártyákat, személyes naplóhoz használható oldalakat és szakmai útmutatót tartalmaznak.

Erősségeim – saját értékeim és belső erőforrásaim

A második kötet az énkép, az önmagunkhoz való viszony és az egyéni erősségek megismerésével folytatja az önismereti munkát. A fiatal saját élményeiből indulhat ki: mit csinál szívesen, mi ad neki erőt, milyen visszajelzéseket kap, és mire lehet büszke?

A füzet foglalkozik az önszeretettel, az önbizalommal, a belső erőforrásokkal és azzal, hogyan gondolkodunk magunkról. Ezek után vezeti be a VIA-rendszer 24 karaktererősségét, a célcsoporthoz igazított elnevezésekkel, magyarázatokkal és feladatokkal (Peterson & Seligman, 2004).

A feldolgozás során a fiatal:

• megismeri az erősségek jelentését;
• hétköznapi helyzetekben és történetekben ismeri fel őket;
• saját élményeket keres az egyes erősségekhez;
• átgondolja, hogyan használhatja őket különböző helyzetekben;
• megfigyeli egy kiválasztott erősségének megjelenését a következő napokban;
• összegyűjti sikereit és azokat a tapasztalatait, amelyekre büszke.

A kötethez fogalommagyarázat, erősségkártyák, szituációs feladatokhoz használható kártyák és beszélgetésindítók is tartoznak. A segítőknek szóló útmutató a személyre szabás mellett a foglalkozások felépítéséhez és a vizuális munkarend használatához is ad példát.

Érzelmeim – készülő kötet

Az Érzelmeim a Saját utamon és az Erősségeim mellett a sorozat alapozó moduljaihoz kapcsolódik. A munkafüzet jelenleg pilot vizsgálati szakaszban áll, kipróblás alatt.

A kézirat az érzelmek megértésétől indul: hogyan keletkezhetnek, hogyan változhatnak, és milyen szerepük lehet a mindennapokban? A feladatok hangsúlyozzák az egyéni különbségeket: ugyanaz a helyzet különböző érzéseket válthat ki, és a külső viselkedésből önmagában nem mindig tudhatjuk, mit él át valaki.

A már kidolgozott részekben szerepel:

• az érzelmek jellemzőinek és változékonyságának megismerése;
• a testi jelzések, gondolatok és viselkedések megkülönböztetése;
• saját érzelmi tapasztalatok felidézése;
• a tények és a feltételezések elkülönítése;
• az aktuális állapot, terhelhetőség és támogatási szükséglet jelzése.

A feldolgozást rövid magyarázatok, történetek, párosító és igaz–hamis feladatok, valamint személyes kérdések támogatják. A készülő kötet tartalma a további munka során még bővül és alakul.

Hogyan dolgozhatunk a füzetekkel?

A megjelent kötetek egyéni, kiscsoportos és otthoni feldolgozáshoz is kínálnak lehetőségeket. A segítő szakember vagy a szülő a megértést támogatja, személyes példák felidézésében segít, és teret ad a fiatal saját gondolatainak.

A feladatok egymásra épülnek, ugyanakkor az egyes oldalak külön is használhatók. A választást a fiatal aktuális kérdései, megértése és terhelhetősége vezeti. A beszélgetőkártyák írásban is láthatóvá teszik a kérdéseket; a személyes oldalak pedig naplóba rendezhetők, kiegészíthetők és később újra elővehetők.

A fiatal maga dönt arról, mit szeretne megosztani a válaszaiból. A közös munka során időt kap a gondolkodásra, a kérdezésre és arra is, hogy egy témához később térjen vissza.

Hivatkozások

Benedek, S. (2025a). Értem magamat: Erősségeim. Önismereti munkafüzet tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek. Szerzői kiadás.

Benedek, S. (2025b). Értem magamat: Saját utamon. Önismereti munkafüzet tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek. Szerzői kiadás.

Peterson, C., & Seligman, M. E. P. (2004). Character strengths and virtues: A handbook and classification. American Psychological Association; Oxford University Press.

Adams, D., & Young, K. (2021). A systematic review of the perceived barriers and facilitators to accessing psychological treatment for mental health problems in individuals on the autism spectrum. Review Journal of Autism and Developmental Disorders, 8(4), 436–453. https://doi.org/10.1007/s40489-020-00226-7

Betancourt, J. L., Alderson, R. M., Roberts, D. K., & Bullard, C. C. (2024). Self-esteem in children and adolescents with and without attention-deficit/hyperactivity disorder: A meta-analytic review. Clinical Psychology Review, 108, Article 102394. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2024.102394

Cage, E., Di Monaco, J., & Newell, V. (2018). Experiences of autism acceptance and mental health in autistic adults. Journal of Autism and Developmental Disorders, 48(2), 473–484. https://doi.org/10.1007/s10803-017-3342-7

Cribb, S., Kenny, L., & Pellicano, E. (2019). “I definitely feel more in control of my life”: The perspectives of young autistic people and their parents on emerging adulthood. Autism, 23(7), 1765–1781. https://doi.org/10.1177/1362361319830029

Hull, L., Petrides, K. V., Allison, C., Smith, P., Baron-Cohen, S., Lai, M.-C., & Mandy, W. (2017). “Putting on my best normal”: Social camouflaging in adults with autism spectrum conditions. Journal of Autism and Developmental Disorders, 47(8), 2519–2534. https://doi.org/10.1007/s10803-017-3166-5

Humphrey, N., & Lewis, S. (2008). “Make me normal”: The views and experiences of pupils on the autistic spectrum in mainstream secondary schools. Autism, 12(1), 23–46. https://doi.org/10.1177/1362361307085267

Mansfield, E. M. G., & Soni, A. (2024). ‘I have it, so I understand it, I feel it’: The secondary school experiences of adolescent females with ADHD in England. Journal of Research in Special Educational Needs, 24(3), 681–695. https://doi.org/10.1111/1471-3802.12660

Raymaker, D. M., Teo, A. R., Steckler, N. A., Lentz, B., Scharer, M., Delos Santos, A., Kapp, S. K., Hunter, M., Joyce, A., & Nicolaidis, C. (2020). “Having all of your internal resources exhausted beyond measure and being left with no clean-up crew”: Defining autistic burnout. Autism in Adulthood, 2(2), 132–143. https://doi.org/10.1089/aut.2019.0079

Ringer, N. (2020). Living with ADHD: A meta-synthesis review of qualitative research on children’s experiences and understanding of their ADHD. International Journal of Disability, Development and Education, 67(2), 208–224. https://doi.org/10.1080/1034912X.2019.1596226