A középiskolai évek különösen fontosak az identitás formálódásában. Ez az az időszak, amikor a fiataloknak lehetőségük van pozitív autista identitást kialakítani: megtanulni értékként tekinteni az autizmusra, és saját működésmódjukat önazonosságuk részévé tenni.

Ha ebben az iskola támogató közeg, akkor a diákok nagyobb eséllyel lépnek ki onnan úgy, hogy felnőttkorukat önazonosabban és kiegyensúlyozottabban élhetik meg. Nem mindegy tehát, hogy egy autista tanuló nyíltan megélheti-e a saját működésmódját, vagy folyamatosan figyelnie kell arra, hogyan illeszkedjen a többiekhez. Ha a környezet támogató és elfogadó, akkor a fiatal biztonságban érzi magát: meg meri mutatni a saját tempóját, érdeklődését, szokásait. Ez elősegíti a tanulási motivációt, a szociális kapcsolódást és a reális önismeret alakulását is.
Ha viszont a diák azt érzi, hogy csak akkor fogadják el, ha elrejti az autizmushoz kapcsolódó sajátosságait, akkor könnyen kialakulhat a jellemzők elrejtése, vagyis a maszkolás. Ez azt jelenti, hogy a fiatal leplezni kényszerül a saját működését, hogy „ne lógjon ki” a többiek közül.

A maszkolás rövid távon hasznosnak tűnhet: a fiatal kevesebb bántást, elutasítást tapasztal. Hosszú távon azonban nagyon kimerítő, és fokozott szorongáshoz, önbizalomvesztéshez, sőt kiégéshez is vezethet. A diák megtanulhatja, hogy a valódi énje nem elfogadható, ez pedig komoly lelki teherként nehezedhet rá.

Egy 2023-as vizsgálat (4–17 éves autista gyerekek és kamaszok körében) kimutatta, hogy a maszkolás előre jelezte a szorongást, depressziót és testi panaszokat, vagyis már fiatal korban komoly lelki terhet jelentett. Ez is mutatja: minél korábban teremtünk elfogadó, biztonságos közeget, annál inkább megelőzhető, hogy a fiatalok maszkolni kényszerüljenek, és ezzel együtt csökkenthető a szorongás, a lelki kimerülés és más mentális nehézségek kialakulásának kockázata.

Egy 2019-es kutatás felnőttek körében szintén megerősítette: azok, akik pozitívan elfogadták és értéknek tekintették saját autista működésmódjukat, sokkal kevesebbet maszkoltak – de csak akkor, ha elfogadó, biztonságos közegben éltek, ahol felvállalhatták identitásukat. Ha viszont ugyanez az identitás titkolva maradt, mert a környezet elutasító volt, az épp fokozott maszkoláshoz, szorongáshoz és kimerüléshez vezetett.

Ez a kettősség világosan mutatja, hogy a környezet hozzáállása kulcsfontosságú.

Irodalom:
Journal of Autism and Developmental Disorders (2019). Understanding the reasons, contexts and costs of camouflaging for autistic adults.
Autism Research (2023). The relationship between camouflaging and mental health in autistic children and adolescents.