Előfordul, hogy egy fiatal azért sodródik bele veszélyes vagy jogsértő helyzetekbe, mert társas helyzetekben naiv, kiszolgáltatott, vagy egyszerűen nagyon szeretne valahová tartozni. Ez a sérülékenység autista és/vagy ADHD-s fiataloknál gyakran felerősödhet: nehezebb lehet felismerni a rejtett szándékokat, a manipulációt, a finom figyelmeztető jeleket, és a helyzetek „társas jelentése” nem mindig olvasható egyértelműen. Ezt jól mutatja például az az autista serdülők körében végzett vizsgálat, amelyben a bántalmazás/viktimizáció előfordulása mellett az is megjelenik, hogy az észlelés és a jelenség megítélése (ki mit tekint bántásnak) gyakran eltérhet a környezet jelzéseitől, ami önmagában is növelheti a kitettséget (van Roekel, Scholte, & Didden, 2010).
Serdülőkorban a kortárs kapcsolatoknak óriási a súlya, és ha valaki korábban kirekesztést élt át, kevés stabil baráti kapcsolata van, vagy sokszor tapasztal elutasítást, akkor a „végre tartozom valahová” élmény könnyen felülírhatja a józan kockázatértékelést. Ilyenkor a társas szorongás, a megfelelési kényszer és a konfliktuskerülés miatt a „nem” kimondása a kapcsolat elvesztésének kockázatával járó, érzelmileg túl drága lépésnek tűnik. A kortárs működés (baráti minőség, elutasítás, viktimizáció) és a társas szorongás ráadásul gyakran kétirányú, egymást erősítő kapcsolatban áll: a rosszabb kortárs élmények növelhetik a társas szorongást, miközben a társas szorongás is ronthatja a kapcsolati működést, így könnyen kialakulhat egy önfenntartó kör (Chiu, Clark, & Leigh, 2021).
Ebben a keretben a nemet mondás tanítása a testi-lelki biztonságot szolgáló támogatás, amelynek célja a saját határok megóvása és a kockázatos helyzetekből való kilépés. A bűnmegelőzési szempont itt nem megfélemlítés, hanem realitás: a fiatal a fenti okok miatt könnyen belecsúszhat olyan helyzetbe, ahol mások nyomására, lojalitásból vagy manipuláció miatt jogsértő cselekedet részévé válik, akár úgy is, hogy nem ő kezdeményezte.
Éppen ezért különösen fontos a jogszerű magatartás ismérveinek érthető tisztázása (és annak tudatosítása is, hogy a szabályok nem ismerete nem mentesít), valamint annak tanítása, hogyan lehet biztonságosan kilépni, segítséget kérni, és hogyan lehet a kapcsolati „közelséget” reálisan értelmezni. A szociális körök és a szociális történetek ebben gyakorlati kapaszkodót adnak, és azt a kulcsüzenetet is, hogy az igazi barát tiszteletben tartja a határhúzást, és nem sodor bajba.
A témában számos feladatom elérhető a Wordwall oldalamon, illetve a készülő "Értem magamat - Tabuk nélkül" kötetben külön fejezetet szántam a bűnmegelőzés témájának.
Egy szociális történetet hozok most hozzá, amit egy diákomnak írtam, akit a "barátja" mindenféle jogsértő dolgokba szeretett volna belerángatni: https://wordwall.net/hu/resource/78452245
Hivatkozások:
Chiu, K., Clark, D. M., & Leigh, E. (2021). Prospective associations between peer functioning and social anxiety in adolescents: A systematic review and meta-analysis. Journal of Affective Disorders, 279, 650–661.
van Roekel, E., Scholte, R. H. J., & Didden, R. (2010). Bullying among adolescents with autism spectrum disorders: Prevalence and perception. Journal of Autism and Developmental Disorders, 40(1), 63–73.