Ezen a héten zajlik Dublinban a 14. Autism-Europe International Congress, amelynek idei fő témája a Quality of Life – Research, Policy & Practice, vagyis az autista emberek életminőségének javítása a kutatás, a szakpolitika és a gyakorlat eszközeivel.

Számos előadás és poszter foglalkozik a pszichés biztonság, a stresszcsökkentés és a támogató iskolai környezet megteremtésének kérdéseivel – ezek ma a nemzetközi szakmai diskurzus középpontjában állnak.

Hazai kontextusban ezek a szempontok sokszor háttérbe szorulnak, és gyakran látjuk, hogy a folyamatos alkalmazkodási kényszer és az elvárt viselkedésnek való megfelelés nagy terhet ró a neurodivergens diákokra. Ezért különösen fontos, hogy a pedagógusok és segítő szakemberek számára elérhetővé váljanak azok a módszerek és eszközök, amelyek a diákok lelki biztonságát erősítik.

A programban szerepel a „Masking, social context and perceived stress in autistic adults: An ecological momentary assessment study" című kutatás, amely valós idejű adatgyűjtéssel vizsgálta 87 autista felnőtt mindennapi tapasztalatait. A résztvevők naponta többször jelölték, hogy épp maszkolnak-e (azaz mennyire rejtik el autista jellemzőiket), milyen társas környezetben vannak, és mennyire érzik stresszesnek magukat.

A vizsgálat három kulcsmegállapítása:

1.: egyedül kevesebb a maszkolás, és alacsonyabb a stressz-szint;

2.: nem-autista társaságban több a maszkolás, mint autista társaságban – ezzel együtt magasabb a stressz;

3.: a maszkolás mértéke és a stressz szintje szorosan összefügg: minél több a maszkolás, annál magasabb az észlelt stressz.

A kutatás eredményei rámutatnak, hogy a társas környezet minősége kulcsszerepet játszik a mentális jóllétben. Ha a fiatalok folyamatosan arra kényszerülnek, hogy elrejtsék valódi működésmódjukat, az hosszú távon kimerültséghez, szorongáshoz és elszigetelődéshez vezethet.

Ezért fontos, hogy az inkluzív nevelés és a mentális egészséget érintő jó gyakorlatok ne csupán elméleti célkitűzések maradjanak, hanem a mindennapi iskolai gyakorlat részévé váljanak: olyan közeget kell kialakítanunk, ahol a diákok önazonosan lehetnek jelen, és nem kényszerülnek állandó alkalmazkodásra.

Ehhez hozzátartozik a tudatos önismereti munka is, az autista identitás elfogadásának és a pozitív énkép kialakításának támogatása is – ehhez én magam is készítettem segédanyagokat, például az Értem magamat sorozatot, amely gyakorlati ötleteket kínál azoknak, akik szeretnék tudatosabban támogatni az autista és/vagy ADHD-s diákok lelki biztonságát.

_______

Scheeren, A. M., et al. (2025). Masking, social context and perceived stress in autistic adults: An ecological momentary assessment study. Autism. Advance online publication.