Sokszor halljuk: “erre nincs idő, nem fér bele, nem tudom mindenkire külön adaptálni az anyagot”.

Ez érthető érzés. Ha az inklúziót úgy képzeljük el, hogy minden órán külön anyagot kell készíteni néhány diáknak, az gyorsan túlterhelővé válhat.

Az UDL (Universal Design for Learning) egy másfajta gondolkodást kínál.
Lényege egyszerűen megfogalmazva az, hogy az órát és a tananyagot eleve úgy tervezzük meg, hogy többféleképpen lehessen hozzáférni.
Az UDL alapgondolata: ugyanaz a tartalom, több bejárattal.
• Többféle bemutatás:
ugyanaz az anyag megjelenhet szövegben, képpel, példával, rövid összefoglalóval, kulcsfogalmakkal vagy vázlatban
• Többféle feldolgozás:
lehet egyénileg vagy párban dolgozni, lépésekre bontva, mini egységekben, irányított kérdésekkel
• Többféle módja annak, hogy a diák megmutassa, mit tud:
szóbeli válasz, rövid vázlat, fogalomtérkép, digitális beadás, mini prezentáció vagy néhány összegző mondat

A tanulási cél közös marad. A megközelítés és a válaszadás útja lehet rugalmas.

Ez a szemlélet az inklúziót is kézzelfoghatóvá teszi.
Inklúzió akkor jön létre, amikor a tanulási környezet eleve számol azzal, hogy különböző diákok különböző módon tudnak kapcsolódni. A hozzáférés nem kivételként jelenik meg, hanem alapként.

Gimnáziumi környezetben ez gyakran apró lépéseken múlik:
• az óra menetének előzetes jelzése
• ugyanazon feladat többféle támasztékkal
• választási lehetőség a válaszadás módjában
• minták, példák, ellenőrző kérdések az induláshoz
• előre megírt, nyomtatott vázlat

Gyakorlás (ugyanaz a cél, több út):
• kvíz
• mondatkiegészítés / mondatbefejezés
• igaz–hamis
• idővonal, gondolattérkép, tanulókártyák
• párosítós, kulcsszavas összefoglaló stb.

Feldolgozás (különböző munkamódok):
• egyéni munka rövid lépésekben (a lépéseket megadva máris vizuálisan is támogatjuk!)
• pár- vagy kiscsoportos feldolgozás
• közös „példagyűjtés” táblán / digitálisan

Teljesítmény megmutatása (nem csak feleltetés):
• kiselőadás választhatóan
• PPT vagy digitális anyag, amit bemutat… vagy csak lead
• otthoni projektmunka (szöveg, poszter, prezentáció, videó)
• hangfelvétel / rövid szóbeli összefoglaló csendesebb keretben

Sok diáknak ez azért könnyebb, mert a tudását akkor is meg tudja mutatni, ha a hangos, szorongató osztályhelyzetben nem mer/ nem tud kiállni mások elé beszélni, vagy ha ki is áll, a szorongása miatt nem tudja megmutatni igazi tudását a témában. (Ne feledjük azt se, hogy a szakértői vélemények többsége tartalmazza az otthon elkészített munka értékelésének szükségességét, pont emiatt… szóval fogadjuk el, sőt rendszeresen ajánljuk fel, mert lehet, hogy lényegesen több munka van mögötte, mint azt gondolnánk, ráadásul mélyebb elmerülést és értést is eredményez az adott témában!)

Az UDL nem külön csomag és nem egy újabb elvárás. Inkább egy tervezési szemlélet, amely hosszabb távon kevesebb ütközést, kevesebb utólagos mentést és kiszámíthatóbb tanulási helyzeteket eredményez.

Ti mit csináltok már most is így, csak nem UDL-nek hívjátok? Hol lenne a legkönnyebb egy apró lépéssel rugalmasabbá tenni a hozzáférést?