- November 10-én, 83 éves korában elhunyt Marsha M. Linehan amerikai pszichológus, a dialektikus viselkedésterápia (DBT) megalkotója, akinek munkássága jelentős hatást gyakorolt a pszichoterápia és az öngyilkosság-megelőzés fejlődésére.
Linehan a DBT-t eredetileg súlyos, ismétlődő öngyilkossági krízisekkel és borderline személyiségzavarral élő emberek támogatására dolgozta ki. A módszer egyik első randomizált, kontrollált vizsgálata 1991-ben jelent meg, és kedvező eredményeket mutatott az önsértő viselkedés csökkentésében, valamint a terápiában való részvétel fenntartásában. Munkásságának központi gondolata az elfogadás és a változás dialektikus kapcsolata volt. Az érzelmi tapasztalatok validálását, a viselkedéses készségek tanítását és a strukturált pszichoterápiás munkát egységes kezelési rendszerbe foglalta. Az általa létrehozott módszert az elmúlt évtizedekben számos további klinikai területen is vizsgálták. Az újabb kutatások egyik fontos iránya a DBT autista felnőtteknél történő alkalmazása, különösen az érzelemszabályozási nehézségek, az önsértés és az öngyilkossági krízisek kezelésében.
Mi az a dialektikus viselkedésterápia?
A DBT strukturált, bizonyítékokon alapuló pszichoterápiás megközelítés, amelynek teljes kezelési rendszere egyéni pszichoterápiát, csoportos készségtréninget, terápiás ülések közötti támogatást és a terapeuták rendszeres szakmai konzultációját foglalja magában.
A készségtréning négy alapvető területre épül:
- Tudatos jelenlét: a figyelem tudatos irányítása és az aktuális tapasztalatok megfigyelése.
- Érzelemszabályozás: az érzelmi reakciók megértése és a szabályozási stratégiák alkalmazása.
- Krízistűrés: a súlyos érzelmi megterheléssel járó helyzetek biztonságos átvészelése.
- Kapcsolati hatékonyság: a szükségletek képviselete, a kapcsolati konfliktusok kezelése és a személyes határok érvényesítése.
A módszer fontos része a viselkedéses láncelemzés is, amelynek során a terapeuta és a kliens közösen vizsgálja meg egy problémás viselkedés előzményeit, kiváltó tényezőit, következményeit és a lehetséges alternatív válaszokat.
Mit mutatnak az autista felnőttekkel végzett kutatások?
Egy 123 fős holland vizsgálat eredményei
Huntjens és munkatársai (2024) hat holland mentális egészségügyi ellátóhelyen, 123 autista felnőtt részvételével végeztek randomizált, kontrollált vizsgálatot. Valamennyi résztvevő öngyilkossági viselkedéssel küzdött.
A résztvevők közül 63 fő dialektikus viselkedésterápiában, 60 fő pedig a szokásos pszichés ellátásban részesült.
A hat hónapos kezelés végén a DBT-csoportban a kontrollcsoporthoz képest:
- Szignifikánsan csökkent az öngyilkossági gondolatok súlyossága (p = 0,025).
- Szignifikánsan csökkent az öngyilkossági kísérletek gyakorisága (p = 0,002).
- Mérséklődtek a depressziós tünetek (p = 0,046).
A 12 hónapos utánkövetéskor a depressziós tünetek területén továbbra is kimutatható volt a kezelés előnye. Az öngyilkossági gondolatok és kísérletek esetében a csoportok közötti különbség ekkor már nem volt statisztikailag szignifikáns.
A kutatócsoport 2025-ben közzétett másodelemzése további eredményekről számolt be. A DBT-ben részt vevők életminősége és társas működése is javult a szokásos ellátásban részesülőkhöz képest, és ezek a különbségek a 12 hónapos utánkövetéskor is fennmaradtak. A társas működésben megfigyelt javulás ugyanakkor mérsékelt volt, és nem érte el a klinikai jelentőség előre meghatározott küszöbét. Az autisztikus jellemzőkben nem mutatkozott szignifikáns csoportközi különbség.
Az érzelemszabályozás és az alexitímia szerepe
Egy másik, 2025-ben publikált randomizált vizsgálatban Bemmouna és munkatársai 63 autista felnőttet vizsgáltak, akik érzelemszabályozási nehézségekkel, valamint önsértő és/vagy öngyilkossági viselkedéssel küzdöttek.
A 18 hetes DBT-kezelésben részt vevők érzelemszabályozása jelentősen javult a várólistás kontrollcsoporthoz képest. A javulás a hat hónapos utánkövetés során is fennmaradt.
A kutatás különösen érdekes eredménye az alexitímia szerepéhez kapcsolódott. Az alexitímia az érzelmek felismerésének és megfogalmazásának nehézségét jelenti. A vizsgálatban az alexitímia csökkenése statisztikailag közvetítő szerepet játszott az érzelemszabályozás javulásában.
A depressziós tünetek és az életminőség területén szintén kedvező változásokat figyeltek meg.
A két randomizált vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy a DBT megfelelően kialakított formában hatékony kezelési lehetőséget jelenthet bizonyos klinikai nehézségekkel küzdő autista felnőttek számára. A kutatások résztvevői meghatározott pszichés problémákkal élő felnőttek voltak, ezért az eredmények más autista csoportokra történő általánosítása további vizsgálatokat igényel.
A DBT és a neuroaffirmatív szemlélet kapcsolata
A DBT alapelvei között hangsúlyos az érzelmi tapasztalatok validálása, az elfogadás és a változás együttes támogatása. Ezek fontos kapcsolódási pontok a neuroaffirmatív megközelítéssel.
A hagyományos DBT egyes elemei ugyanakkor neurotipikus társas és viselkedési elvárásokat is közvetíthetnek. Autista embereknél különösen fontos annak mérlegelése, hogy a terápiás célok mennyiben támogatják a személy saját jóllétét és autonómiáját, illetve mennyiben ösztönözhetik a környezeti elvárásokhoz való alkalmazkodást vagy a maszkolást.
Az autizmushoz igazított terápiás programokban ezért egyre nagyobb figyelmet kapnak a szenzoros és interocepciós sajátosságok, a kommunikáció hozzáférhetősége, az autista tapasztalatok validálása és a személyes szabályozási szükségletek.
A hozzáférhetőség javítását szolgáló adaptációk mellett megjelentek a DBT kifejezetten neuroaffirmatív szemléletű továbbfejlesztései is.
Neurodiverzitás-affirmatív DBT: egy 2025-ös pilotvizsgálat
Strang és Sakdalan (2025) egy tízhetes, neurodiverzitás-affirmatív DBT-alapú csoportos készségtréninget dolgoztak ki autista felnőttek számára. A program kialakításakor a DBT hagyományos készségmoduljait több szempontból átdolgozták. Figyelembe vették:
- az autista kommunikációs sajátosságokat és a kettős empátia problémáját;
- a szenzoros és interocepciós különbségeket;
- a maszkolás és a tartós érvénytelenítés lehetséges következményeit;
- az önvalidálás, az önelfogadás és az autonómia jelentőségét;
- az egyéni energiaszintet és a környezeti alkalmazkodás lehetőségeit.
A program 14 résztvevőjéből 12 fő teljes adatai álltak rendelkezésre a fő kimeneti elemzésekhez. A vizsgálatban az érzelemszabályozási nehézségek és a pszichés distressz csökkenését, valamint a tudatos jelenlét készségeinek javulását figyelték meg. Az életminőség egyes területein is kedvező változások jelentkeztek, ezek azonban a többszörös összehasonlítások korrekcióját követően már nem bizonyultak statisztikailag szignifikánsnak. A kis elemszám és a kontrollcsoport hiánya korlátozza az eredmények általánosíthatóságát, valamint a megfigyelt változások és a beavatkozás közötti oksági kapcsolat megállapítását.
A kutatás jelentősége elsősorban a DBT készségeinek neuroaffirmatív szemléletű továbbfejlesztésében rejlik. A program az autista emberek megélt tapasztalatait, kommunikációs és szabályozási sajátosságait, valamint az önelfogadás és az autonómia szempontjait is beépíti a terápiás keretbe. Az elmúlt évek kutatásai így egyszerre szolgáltatnak egyre több bizonyítékot a DBT bizonyos klinikai helyzetekben mutatott hatékonyságáról, és új kérdéseket vetnek fel a módszer autista emberek számára történő hozzáférhetővé és neuroaffirmatívvá alakításáról. Ez a fejlődési irány Marsha M. Linehan tudományos örökségének egyik fontos folytatása.
Felhasznált kutatások
Huntjens és mtsai. (2024). The effectiveness and safety of dialectical behavior therapy for suicidal ideation and behavior in autistic adults: A pragmatic randomized controlled trial. Psychological Medicine. https://doi.org/10.1017/S0033291724000825
Huntjens és mtsai. (2025). Secondary effects of dialectical behaviour therapy on social functioning, quality of life, and autism traits in autistic adults with suicidality. Autism. https://doi.org/10.1177/13623613241302875
Bemmouna és mtsai. (2025). Dialectical Behaviour Therapy to Treat Emotion Dysregulation in Autistic Adults without Intellectual Disability: A Randomised Controlled Trial. Psychotherapy and Psychosomatics. https://doi.org/10.1159/000544717
Strang és Sakdalan (2025). Neurodiversity-Affirming Dialectical Behaviour Therapy (NDA-DBT) Informed Group Skills Training Programme for Autistic Adults: A Pilot Study. https://doi.org/10.1177/27546330251400335