A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Országos Mentális Egészség Hálózat (OMEH) 2026-ban háromszakaszos szakmai egyeztetési folyamatot indított, amelynek eredményeként a kormány számára mentális egészségügyi fehér könyv készül. A június 30-i problémafeltárást szeptember 10-én szakértői egyeztetés követte, november 13-án pedig a fehér könyv előkészítésének következő szakaszához érkezett a folyamat. A mai programban Dr. Balázs Judit, az MTA doktora az univerzális, célzott és javallott prevencióról, valamint annak közösségi, iskolai és munkahelyi helyszíneiről tart előadást. A délutáni munkaülésen négy kiemelt témát mutatnak be és vitatnak meg a döntéshozókkal.

A szeptemberben benyújtott „Rendszerszintű és inkluzív mentális egészségfejlesztés a köznevelésben” című javaslatomban azt szorgalmaztam, hogy az életkorhoz igazodó mentális egészségfejlesztés minden gyermek és fiatal számára rendszeresen hozzáférhető, pedagógiai és preventív tevékenységgé váljon a köznevelésben. A program az önismeret, az érzelemfelismerés és -szabályozás, a stresszel való megküzdés, a társas és kapcsolati készségek, valamint a segítségkérés fejlesztésére épülne. A gyermekek a mindennapi életben alkalmazható stratégiákat ismerhetnének meg és gyakorolhatnának, életkorukhoz és egyéni szükségleteikhez igazodó, pszichológiailag biztonságos pedagógiai keretek között. A javaslat kitért az órarendi idő biztosítására, a szakemberek felkészítésére, az inkluzív hozzáférhetőségre, az intézményi segítségutak kialakítására és a hatásvizsgálat szükségességére. Az időkeret egyik lehetőségeként a mindennapos testnevelés heti egy órájának egészségfejlesztési célú felhasználását is felvetettem, szakpolitikai megvizsgálásra.

Elsőre talán elrugaszkodott elképzelésnek tűnhet, hogy a mentális egészségfejlesztés rendszeres, tervezett helyet kapjon az iskolai nevelésben. A nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy a személyes, társas és érzelmi készségek fejlesztésére több országban is léteznek intézményesített pedagógiai megoldások.

Írország – önálló tantervi időkeret a jóllét fejlesztésére

Írországban a hároméves alsó középfokú oktatás (Junior Cycle) során legalább 400 órás Wellbeing tantervi keretet biztosítanak. Ezen belül a személyes, társas és egészségnevelés (Social, Personal and Health Education, SPHE) legalább 100 órát kap. A további kötelező elemek közé tartozik a testnevelés és az állampolgári nevelés is. Az SPHE tanulási eredményei között szerepel az önismeret fejlesztése, az érzelmek felismerése, a gondolatok, érzések és viselkedések közötti kapcsolatok megértése, a stresszkezelés és a segítségkérés. A hivatalos tananyaghoz konkrét tanórai feladatok és pedagógiai segédanyagok is rendelkezésre állnak, amelyek többek között az érzelmek megnevezésének, a stresszhelyzetek kezelésének és a különböző megküzdési lehetőségek gyakorlását támogatják.

Különösen fontos az értékelés szemlélete. Az ír tantervi útmutató szerint az SPHE keretében a tanulók megszerzett tudását és készségeit értékelik, miközben a személyes testi, társas vagy érzelmi jóllétük nem válik minősítés tárgyává. Az ír modell jól szemlélteti, hogy a mentális jólléthez kapcsolódó készségek fejlesztése meghatározott tanulási eredményekkel, biztosított időkerettel és gyakorlati módszertani támogatással is megjelenhet az oktatásban.

Finnország – egészségnevelés és intézményi támogatórendszer

Finnországban az egészségnevelés (Health Education) a kötelező alapképzés része. Az alsóbb évfolyamokon az egészséghez kapcsolódó tartalmak integráltan, a 7–9. évfolyamon önálló tantárgyi keretben jelennek meg. A tanterv az egészséggel és jólléttel kapcsolatos ismeretek mellett az érzelmekkel, az önismerettel, az emberi kapcsolatokkal és a mindennapi életvezetés készségeivel is foglalkozik. A finn egészségnevelés értékelési előírása külön figyelmet érdemel: a tanulók értékei, attitűdjei, egészségmagatartása, társas viselkedése, temperamentuma és más egyéni jellemzői nem képezhetik az osztályozás alapját. Az értékelés a tantárgyi tudásra, a gondolkodásra és a tanultak alkalmazására irányul.

A pedagógiai munkát jogszabályi alapokon szervezett tanulói jólléti szolgáltatások egészítik ki. Az iskolákhoz pszichológusi, szociális és egészségügyi támogatás kapcsolódik, bár a szakemberek tényleges helyszíni elérhetősége intézményenként eltérhet. A finn rendszer egyik tanulsága a tantervi egészségnevelés, a pszichológiailag biztonságos értékelési gyakorlat és a szakmai támogatórendszer összekapcsolása.

Anglia – kötelező egészségnevelési tartalmak és kapcsolódó segítségnyújtás

Angliában 2020 óta kötelező az egészségnevelés (Health Education), valamint az életkornak megfelelő kapcsolati nevelés. Az erre vonatkozó hivatalos útmutató 2026. szeptember 1-jén megújult. A követelmények között a mentális jóllét, az érzelmek felismerése, az egészséges kapcsolatok és a segítségkérés kérdései is szerepelnek. Ezek a tartalmak gyakran a Personal, Social, Health and Economic Education (PSHE) keretében jelennek meg. A PSHE teljes egésze ugyanakkor nem egységesen kötelező tantárgy, és az országos szabályozás nem határoz meg minden iskolára azonos heti óraszámot.

A pedagógiai prevencióhoz kiegészítő szakmai támogatás is kapcsolódhat. Az iskolai mentális egészséget támogató csoportok (Mental Health Support Teams, MHST) többek között a korai segítségnyújtást és az intézményi mentális egészségfejlesztési megközelítést támogatják. A brit oktatási minisztérium 2026 júniusában közzétett adatai szerint ezek a csoportok a 2025/2026-os tanévben az angliai tanulók mintegy 60%-át érték el. Az angol modell a kötelező pedagógiai tartalmak és a fokozatosan bővülő szakmai támogatórendszer összehangolására kínál példát.

Wales – a mentális jóllét mint kötelező tantervi terület

Walesben a 2022-től fokozatosan bevezetett Curriculum for Wales hat kötelező tanulási területének egyike a Health and Well-being, vagyis az egészség és jóllét. A tantervi terület a testi egészség mellett kifejezetten foglalkozik a mentális és érzelmi jólléttel, a társas kapcsolatokkal, a döntéshozatallal és az érzelmi tapasztalatok feldolgozásával. A pedagógiai útmutatók hangsúlyozzák az érzelmek felismerésének és kifejezésének, az egészséges kapcsolatok kialakításának, a konfliktuskezelésnek, valamint a segítségkérésnek a fejlesztését.

Ehhez kapcsolódik a 2021-ben kiadott, 2026 januárjában frissített, egész iskolára kiterjedő mentális jólléti keretrendszer (Whole-School Approach to Emotional and Mental Well-being). A megközelítés az iskolai jóllétet a tantervvel, az intézményi kultúrával, a tanulói részvétellel, a pedagógusok jóllétével és a családokkal való együttműködéssel összefüggésben kezeli. A walesi példa arra mutat rá, hogy a mentális egészségfejlesztés egyszerre jelenhet meg kötelező tantervi tartalomként és az intézmény egész működését átható pedagógiai szempontként.

Nemzetközi szakmai irányelvek – egészségfejlesztő iskolák

A WHO és az UNESCO 2021-ben közös nemzetközi standardokat adott ki Making Every School a Health-Promoting School címmel. Az egészségfejlesztő iskola megközelítésében a testi, lelki és társas jóllét támogatása összekapcsolódik a tantervvel, az iskolai környezettel, az intézményi szabályozással, a közösségi részvétellel és az egészségügyi szolgáltatásokkal. A nemzetközi útmutatók a megvalósítás feltételeit, a szakemberek támogatását, a finanszírozást, valamint a monitoring és az értékelés jelentőségét is hangsúlyozzák.

A WHO ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségfejlesztő iskolai megközelítés tartós, országos léptékű megvalósítása még kevés országban valósult meg. A tantervi szabályozás és a mindennapi intézményi gyakorlat között ezért fontos különbséget tenni.

Mit jelenthet mindez a magyar köznevelés számára?

A négy ország eltérő megoldásokat alkalmaz. Írország a biztosított tantervi időkeretre és a gyakorlati készségfejlesztésre, Finnország az egészségnevelés és a tanulói támogatórendszer összekapcsolására, Anglia a kötelező egészségnevelési tartalmakra és a kapcsolódó segítségnyújtásra, Wales pedig a mentális jóllét tantervi és intézményi szintű beépítésére kínál példát. A nemzetközi gyakorlatok alapján a rendszeres, pedagógiai jellegű mentális egészségfejlesztés megvalósítható szakpolitikai cél. Az egyes rendszerek tényleges eredményességének megítéléséhez ugyanakkor külön hatásvizsgálatok szükségesek.

A magyar köznevelésben már jelen vannak egészségfejlesztési, osztályfőnöki, prevenciós és segítő tevékenységek. A továbblépés egyik lehetséges iránya ezek összehangolása, a rendszeres hozzáférés biztosítása és a konkrét készségfejlesztési célok meghatározása lehet. Ehhez megfelelő időkeretre, életkorhoz igazodó módszertanra, a pedagógusok és segítő szakemberek gyakorlatorientált felkészítésére, valamint folyamatos szakmai támogatására lenne szükség. A rendszeres mentális egészségfejlesztés csak akkor válhat fenntartható pedagógiai gyakorlattá, ha megvalósításának feltételei is rendelkezésre állnak.

A program tervezésekor az inkluzív hozzáférhetőséget is alapelvként szükséges kezelni. A neurodivergens, sajátos nevelési igényű és más támogatási szükségletű tanulók eltérő kommunikációs, szenzoros, kognitív és részvételi sajátosságai már a módszertan kialakításakor figyelmet igényelnek. Ugyanilyen fontos a pszichológiai biztonság, a kötelező önfeltárás elkerülése, valamint a személyiség és az egyéni működés minősítésétől mentes értékelés. A szeptemberben benyújtott szakpolitikai javaslatomban egy ilyen, minden gyermek számára rendszeresen hozzáférhető, pedagógiai és preventív szemléletű program kialakítását szorgalmaztam. A nemzetközi tapasztalatok alapján érdemes megvizsgálni, hogyan lehetne a magyar köznevelés meglévő kereteire építve biztosítani a szükséges időt, szakmai hátteret és módszertani támogatást.

A mentális egészségfejlesztés egyik legfontosabb pedagógiai lehetősége, hogy a gyermekek már a mindennapi élethelyzeteikben megismerhetnek és gyakorolhatnak olyan készségeket, amelyek segíthetik őket saját szükségleteik felismerésében, a nehézségekkel való megküzdésben és a segítségkérésben. Kíváncsian várom a november 13-i szakmai egyeztetés fejleményeit, különösen azt, hogy a készülő fehér könyvben milyen szerepet kap az univerzális iskolai prevenció és a köznevelésben megvalósítható mentális egészségfejlesztés. Bízom benne, hogy a beérkezett szakmai javaslatok és a nemzetközi tapasztalatok hozzájárulhatnak egy olyan hazai megközelítés kialakításához, amely a gyermekek mentális jóllétének támogatását a nevelés-oktatás mindennapi, mindenki számára hozzáférhető részévé teheti.

Források

Magyar Tudományos Akadémia (2026). Mentális Egészség Magyarországon 2026 – a szakértői értékeléstől a fehér könyvig.
https://mta.hu/esemenynaptar/2026-11-13-mentalis-egeszseg-magyarorszagon-2026-a-szakertoi-ertekelestol-a-feher-konyvig-6427

National Council for Curriculum and Assessment (2021). Junior Cycle Wellbeing Guidelines.
https://ncca.ie/media/5062/updated-guidelines-2021_en.pdf

National Council for Curriculum and Assessment (2023). Junior Cycle Social, Personal and Health Education (SPHE). Tanterv és pedagógiai segédanyagok.
https://www.curriculumonline.ie/junior-cycle/short-courses/sphe/

Finnish National Agency for Education. Basic information about primary and lower secondary education.
https://www.oph.fi/en/education-and-qualifications/bacic-information-about-primary-and-lower-secondary-education

Finnish National Agency for Education. Criteria for Final Assessment in Primary and Lower Secondary Education. Az egészségnevelés tantárgyi értékelési kritériumai.
https://www.oph.fi/sites/default/files/documents/Criteria%20for%20Final%20Assessment%20in%20Primary%20and%20Lower%20Secondary%20Education.pdf

Finnish National Agency for Education. Support to Learning and Pupil Welfare System.
https://www.oph.fi/en/education-and-qualifications/support-learning-and-pupil-welfare-system

Department for Education (2026). Relationships, Sex and Health Education: Statutory Guidance.
https://www.gov.uk/government/publications/relationships-education-relationships-and-sex-education-rse-and-health-education

Department for Education (2026). Mental Health Support Teams: Coverage and School and College Experience.
https://www.gov.uk/government/publications/mental-health-support-teams-coverage-and-school-and-college-experience

Welsh Government. Health and Well-being – Curriculum for Wales.
https://hwb.gov.wales/curriculum-for-wales/areas-of-learning-and-experience/health-and-well-being/introduction/

Welsh Government (2021, frissítve 2026). Framework on Embedding a Whole-School Approach to Emotional and Mental Well-being.
https://www.gov.wales/framework-embedding-whole-school-approach-emotional-and-mental-wellbeing

World Health Organization & UNESCO (2021). Making Every School a Health-Promoting School: Global Standards and Indicators. ISBN: 978-92-4-002505-9.
https://www.who.int/publications/i/item/9789240025059

World Health Organization, UNESCO, UNICEF & WFP (2021). Making Every School a Health-Promoting School: Implementation Guidance. ISBN: 978-92-4-002507-3.
https://www.who.int/publications/i/item/9789240025073