Első hallásra talán furcsának tűnhet, hogy miért van szükség hónapokig tartó előkészítő munkára egy olyan kérdőív esetében, amely mindössze hét rövid állításból áll. Miért nem elég egyszerűen lefordítani angolról magyarra?

A válasz egyszerű: egy tudományos mérőeszköz fordítása nem nyelvi feladat, hanem tudományos folyamat.

Ha egy kérdőívet csupán szó szerint fordítunk le, könnyen előfordulhat, hogy a magyar kitöltők már nem ugyanazt értik egy-egy állítás alatt, mint az angol nyelvű válaszadók. Egyetlen szó, nyelvi árnyalat vagy kulturális különbség is elegendő lehet ahhoz, hogy egy állítás jelentése megváltozzon. Ilyenkor hiába hasonlóak a mondatok, a kérdőív valójában már nem ugyanazt a pszichológiai konstruktumot méri.

Éppen ezért a nemzetközi szakirodalomban szigorúan kidolgozott módszertani ajánlások szabályozzák, hogyan lehet egy mérőeszközt más nyelvre és kultúrára átültetni. Ez a folyamat mindig kulturális adaptációval együtt történik. A cél nem csupán az, hogy a kérdőív magyarul is olvasható legyen, hanem hogy tartalmában, jelentésében és mérési jellemzőiben is egyenértékű maradjon az eredeti változattal.

Doktori kutatásom egyik célja éppen ez: a Short Warwick–Edinburgh Mental Well-being Scale (SWEMWBS) magyar nyelvű kulturális adaptációja és pszichometriai validálása.

Mi is az a SWEMWBS?

A Short Warwick–Edinburgh Mental Well-being Scale (SWEMWBS) a Warwicki Egyetem kutatóinak fejlesztése. A kérdőív nem a pszichés zavarokat vagy a mentális betegségeket méri, hanem a pozitív mentális jóllétet.

A hét állítás olyan területeket érint, mint például:

• a tiszta gondolkodás,
• a mindennapi nehézségekkel való megküzdés,
• az optimizmus,
• a másokhoz való kapcsolódás,
• valamint az önmagunkkal kapcsolatos pozitív érzések.

Rövidsége, jó pszichometriai tulajdonságai és széles körű alkalmazhatósága miatt ma már számos országban használják kutatásokban, egészségfejlesztési programokban és különböző szakmai vizsgálatokban.

Ha a vizsgálat sikeresen zárul, Magyarország is rendelkezni fog a SWEMWBS tudományosan igazolt magyar változatával, amely lehetővé teszi, hogy a mentális jóllétet hazai kutatásokban is ugyanazzal a mérőeszközzel vizsgáljuk, amelyet a világ számos országában alkalmaznak.

Hogyan készült el a magyar változat?

A SWEMWBS magyar változatának elkészítése során ezt a nemzetközileg elfogadott, többlépcsős kulturális adaptációs folyamatot követtük.

A munka 2026 januárjában, a Warwicki Egyetem engedélyének kérelmezésével és a fordítási folyamat előkészítésével kezdődött. Ezt követte a Beaton és munkatársai által kidolgozott kulturális adaptációs protokoll szerinti munka. A végleges magyar változat 2026 március közepére készült el, majd megkezdődött a validációs mérőcsomag összeállítása, a teljes online kérdőív előtesztelése és a nagymintás adatfelvétel előkészítése.

A cél kezdettől fogva annak biztosítása volt, hogy a kérdőív ugyanazt a mentális jólléti konstruktumot mérje, mint az eredeti angol változat, miközben az ép intellektusú autista és ADHD-s kitöltők számára is egyértelmű és kognitívan hozzáférhető maradjon.

A következőkben lépésről lépésre bemutatom ennek a folyamatnak az egyes állomásait.

Két egymástól független előrefordítás

A folyamat első lépéseként két, egymástól független magyar fordítás készült. Az egyik változatot én készítettem autizmus-specifikus gyógypedagógusként és mentálhigiénés szakemberként. Már ebben a szakaszban külön figyelmet fordítottam arra, hogy a megfogalmazások ne csupán pontosak, hanem kognitívan is minél hozzáférhetőbbek legyenek.
A másik fordítást egy független, magyar anyanyelvű fordító készítette, aki nem ismerte az első változatot. Az egymástól független fordítások lehetővé tették, hogy ne egyetlen nyelvi megoldásból induljunk ki, hanem több lehetséges megfogalmazást hasonlítsunk össze.

A két fordítás összehangolása

A két magyar változatot ezt követően tételről tételre összevetettük. Nem azt kerestük, melyik hangzik szebben, hanem azt, hogy melyik adja vissza pontosabban az eredeti pszichológiai jelentést, melyik természetesebb magyarul, és melyik csökkenti jobban a félreértés lehetőségét. A döntéseknél azt is mérlegeltük, hogy az egyes kifejezések mennyire dolgozhatók fel könnyen különböző kognitív profilú kitöltők számára. Az összevetés eredményeként megszületett az első magyar konszenzusváltozat.

Két egymástól független visszafordítás

Az elkészült magyar változatot két angol nyelvi szakember fordította vissza angolra. A visszafordítók nem ismerték az eredeti SWEMWBS kérdőívet, és egymás munkáját sem látták. Ennek a lépésnek az volt a célja, hogy ellenőrizhetővé váljon: a magyar megfogalmazások önmagukban is ugyanazt a fogalmi tartalmat hordozzák-e, mint az eredeti angol tételek. Ha két egymástól független visszafordítás hasonló eredményre jut, és ezek összhangban állnak az eredeti kérdőívvel, az arra utal, hogy a fordítás során nem változott meg lényegesen a tételek jelentése.

Szakértői bizottsági egyeztetés

Az előrefordítások, a visszafordítások és azok teljes dokumentációja ezt követően szakértői bizottság elé került. A bizottság minden egyes tételt külön megvizsgált, és egyszerre vette figyelembe a nyelvi pontosságot, a kulturális megfelelést, a pszichológiai jelentést és a kognitív hozzáférhetőséget. Ennek eredményeként alakult ki az első magyar konszenzusváltozat, amely már alkalmas volt arra, hogy valódi kitöltőkkel is kipróbáljuk.

Kognitív interjúk: valóban azt értik a kitöltők, amit a kérdőív mérni szeretne?

A szakértői bizottság által elfogadott első magyar változatot ezt követően tíz, 16–20 év közötti neurotipikus, valamint autista és ADHD-s fiatal próbálta ki.

A résztvevők először önállóan kitöltötték a kérdőívet, ezt követően pedig egy strukturált kognitív interjú során tételről tételre végigbeszéltük a válaszaikat. A cél nem az volt, hogy helyes vagy helytelen válaszokat keressünk, hanem annak feltárása, hogyan értelmezik az egyes állításokat, mire gondolnak válaszadás közben, és van-e olyan szó vagy kifejezés, amely bizonytalanságot vagy félreértést okozhat.

Arra kértük őket, hogy saját szavaikkal mondják el,

• mit jelent számukra az adott állítás,
• milyen helyzetekre gondoltak válaszadás közben,
• hogyan választottak az ötfokú válaszskála lehetőségei közül,
• és volt-e olyan megfogalmazás, amelyet többféleképpen is lehetett értelmezni.

A beszélgetések során a hét tétel közül kettőnél derült ki olyan értelmezési bizonytalanság, amelyet a véglegesítés előtt szükséges volt korrigálni. Az egyik állításban szereplő „problémák” kifejezést többen elsősorban súlyos, rendkívüli élethelyzetekkel azonosították, miközben az eredeti kérdőív a hétköznapi nehézségekkel való megküzdésre is vonatkozik.
A másik tételnél – „Közel éreztem magam más emberekhez.” – különösen az autista résztvevők körében megjelent egy szó szerinti értelmezés: többen fizikai közelségre gondoltak, miközben az eredeti angol állítás az érzelmi kapcsolódást méri.

A pilotvizsgálat pontosan betöltötte a szerepét: láthatóvá tette azokat a nyelvi finomságokat, amelyek egy egyszerű fordítás során rejtve maradtak volna, de a kérdőív mérési pontosságát befolyásolhatták.

Újabb szakértői egyeztetés és a két tétel módosítása

A kognitív interjúk eredményeit ezt követően ismét a szakértői bizottság elé vittük. A résztvevők visszajelzései alapján tételenként megvizsgáltuk, hogyan lehet megszüntetni a feltárt értelmezési bizonytalanságokat úgy, hogy közben az eredeti angol állítások fogalmi jelentése változatlan maradjon. A bizottság döntése alapján két tétel megfogalmazása módosult.

A „Jól tudtam kezelni a problémákat” állításból „Jól tudtam kezelni a nehézségeket” lett. A „nehézségek” kifejezés kevésbé irányítja a válaszadókat kizárólag súlyos vagy rendkívüli élethelyzetekre, ezért jobban lefedi a hétköznapi megterhelésekkel való megküzdést is.
A „Közel éreztem magam más emberekhez” állítás pedig „Lelkileg közel éreztem magam más emberekhez” formára módosult. A pontosítás egyértelművé tette, hogy a tétel érzelmi kapcsolódásra, nem pedig fizikai közelségre vonatkozik.

A módosított megfogalmazásokat a két visszafordító nyelvi szakember ismét ellenőrizte, hogy a változtatások után is megmaradjon az eredeti angol tételekkel való fogalmi egyenértékűség. A szakértői bizottság ezt követően jóváhagyta az új változatot az ismételt kipróbálásra.

Megerősítő próba

A két módosított tételt ezt követően egy újabb, ötfős, neurotipikus és neurodivergens fiatalokból álló mintán ellenőriztük. A résztvevők először önállóan megválaszolták a módosított állításokat, majd ugyanazon az alkalmon ismét végigbeszéltük velük, mit értettek az egyes megfogalmazások alatt, milyen helyzetekre gondoltak, és hogyan választottak az ötfokú válaszskála lehetőségei közül.

A megerősítő vizsgálatban valamennyi résztvevő a kívánt értelemben értelmezte a két új megfogalmazást. A „nehézségek” kifejezést a hétköznapi megterhelésekre is vonatkoztatták, a „lelkileg közel” pedig egyértelműen érzelmi, nem fizikai közelséget jelentett számukra. További értelmezési bizonytalanság nem merült fel.

Ezzel kialakult a SWEMWBS hét tételből álló végleges magyar változata, amely már alkalmas volt arra, hogy bekerüljön a teljes validációs mérőcsomagba és megkezdődhessen a nagymintás pszichometriai vizsgálat.

A validációs mérőcsomag összeállítása

A végleges magyar SWEMWBS elkészülésével a fordítási és kulturális adaptációs folyamat lezárult, ezzel azonban a kutatás még csak az első szakasz végéhez érkezett. Ahhoz, hogy a magyar változat tudományosan is igazolt mérőeszközzé váljon, nagymintás pszichometriai vizsgálatra volt szükség.

A validálás ugyanis nem merül ki annak vizsgálatában, hogy a hét állítás egymással mennyire következetesen működik. Arra is választ kell adni, hogy a kérdőív valóban azt a pszichológiai konstruktumot méri-e, amelynek mérésére eredetileg létrehozták, illetve hogy eredményei a várakozásoknak megfelelő kapcsolatot mutatnak-e más, már bizonyítottan megbízható mérőeszközök eredményeivel.

Ennek érdekében a SWEMWBS mellé egy rövid, tudományosan megalapozott validációs mérőcsomagot állítottam össze.

A csomagba három további mérőeszköz került. Az öttételes WHO-5 Jól-lét Kérdőív a konvergens validitás vizsgálatát szolgálja. Mivel ez a kérdőív szintén a pozitív mentális egészség és a szubjektív jóllét egyes aspektusait méri, elméletileg azt várjuk, hogy a két skála eredményei pozitív kapcsolatot mutassanak egymással. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a két mérőeszköz nem ugyanazt méri: míg a WHO-5 elsősorban az elmúlt két hét pozitív közérzetére, aktivitására és életkedvére fókuszál, addig a SWEMWBS tágabban ragadja meg a mentális jóllétet, beleértve a megküzdést, a tiszta gondolkodást és a társas kapcsolódást is. Éppen ezért a két kérdőív nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.

A PHQ-4 a pszichés distressz – vagyis a szorongásos és depresszív tünetek – ultrarövid szűrőeszköze. Erre azért volt szükség, mert a SWEMWBS a mentális egészség pozitív oldalát méri, így elméletileg a magasabb jóllét alacsonyabb distresszel jár együtt. A két mérőeszköz közötti negatív összefüggés a kérdőív konstruktumvaliditásának egyik fontos bizonyítéka lehet.

A harmadik mérőeszköz a Single-Item Self-Esteem Scale (SISE) volt, amely egyetlen állítással méri a globális önértékelést. Az önértékelés szorosan kapcsolódik a mentális jólléthez, ezért ez a rövid mérőeszköz további információt nyújthat arról, hogy a magyar SWEMWBS valóban azokkal a pszichológiai jellemzőkkel mutat kapcsolatot, amelyekkel az elmélet alapján várható.

A négy mérőeszköz együtt összesen mindössze tizenhét állításból állt. Ez tudatos döntés volt. A cél az volt, hogy a validáláshoz szükséges pszichológiai területek vizsgálhatók legyenek anélkül, hogy a kérdőív indokolatlanul hosszúvá vagy megterhelővé válna.

Ez különösen fontos szempont volt azért is, mert a mérőcsomag összeállításakor végig szem előtt tartottam az ép intellektusú autista és ADHD-s kitöltők sajátosságait. A rövid kérdőív csökkenti a kitöltési fáradtság kialakulásának kockázatát, mérsékli a kognitív túlterhelést, és lehetővé teszi, hogy a válaszadók figyelmüket valóban saját belső állapotuk mérlegelésére fordítsák, ne pedig a hosszú kérdéssor végigküzdésére.

A kognitív hozzáférhetőséget nemcsak a mérőeszközök rövidsége támogatta. A kérdőívben minden skála külön blokkban jelent meg, saját, rövid és egyértelmű instrukcióval. A válaszlehetőségek közvetlenül az állítások mellett szerepeltek, kerültem a zsúfolt vizuális megjelenést és a szükségtelenül hosszú magyarázatokat, miközben minden olyan tájékoztatást biztosítottam, amely az önkéntes és tájékozott részvételhez szükséges volt.

A végleges online kérdőív ezt követően előtesztelésen is átesett. Ekkor már nem az egyes tételek jelentését vizsgáltuk, hanem a teljes kitöltési folyamatot: az instrukciók érthetőségét, a kérdőív szerkezetét, a blokkok sorrendjét, az online felület használhatóságát – beleértve a mobiltelefonos megjelenést is –, valamint a kitöltéshez szükséges időt.

Csak ennek lezárása után indult el a nagymintás adatgyűjtés.

Mi történt ezután?

A nagymintás adatfelvétel 2026 júniusában indult. A felhívás elsőként a Baptista Szeretetszolgálat középfokú intézményeihez jutott el, ezt követően pedig országos szakmai szervezetek, önkormányzatok, civil közösségek, autizmussal és ADHD-val foglalkozó szervezetek, valamint saját szakmai felületeim segítségével egyre szélesebb körhöz ért el. A cikk megjelenésekor az adatgyűjtés már közel két hónapja zajlik, a kérdőív lezárásáig pedig mindössze 25 óra van hátra.

A kérdőívet eddig 1882 fő töltötte ki. A minta több mint ezer neurotipikus résztvevőt tartalmaz, emellett 469-en jelezték, hogy bár nincs hivatalos diagnózisuk, saját megélésük szerint érintettek lehetnek autizmusban vagy ADHD-ban. A diagnózissal rendelkező kitöltők között 154 autista, 140 ADHD-s, valamint 91 tanulási zavarral élő résztvevő szerepel.

Számomra különösen fontos, hogy a kutatásban ilyen nagy számban vettek részt autista és ADHD-s kitöltők is. A doktori kutatásom Design-Based Research keretében fejlesztett önismereti programjai elsősorban számukra készülnek, ezért a későbbi hatásvizsgálatokhoz elengedhetetlen, hogy a magyar SWEMWBS működéséről ebben a célcsoportban is megbízható adatok álljanak rendelkezésre.

A minta egészében ugyanakkor továbbra is alacsonyabb a férfi résztvevők aránya, ezért az adatfelvétel utolsó 24 órájában már kifejezetten férfi kitöltők jelentkezését várom.

A kérdőív lezárása után kezdődik az adatbázis tisztítása, a változók kialakítása, majd a pszichometriai elemzések elkészítése. Ezek mutatják majd meg, hogy a magyar SWEMWBS megfelelő megbízhatósággal és érvényességgel méri-e a mentális jóllétet, és megőrzi-e az eredeti változat mérési szerkezetét.

Erről a folyamatról és a statisztikai elemzések eredményeiről egy következő cikkben fogok részletesen beszámolni - néhány hónap múlva.