Az önismeret fejlesztése minden ember számára fontos, de különösen nagy jelentősége van az autista és/vagy ADHD-s fiataloknál.
Sokan közülük társas helyzetekben szoronganak – nem azért, mert nem szeretnének kapcsolódni, hanem mert gyakran nem egyértelmű számukra a kommunikációs partner szándéka, nem tudják, mit vár el a másik, vagy nehezen követik a gyors tempójú beszélgetéseket.
Az önismeret fejlesztése nem külön feladat a szociális és kommunikációs készségek mellett, hanem azok alapja, mert minden társas helyzet önmagunkból indul ki.
A kommunikáció nem csupán szavak kicserélése, hanem önkifejezés – azt mutatja, hogyan látjuk a világot, mit érzünk, mire van szükségünk.
Ahhoz, hogy valaki világosan és hitelesen tudjon kommunikálni, először azt kell tudnia:
– Mit gondolok és érzek most valójában?
– Mit szeretnék kifejezni?
– Hogyan tudom úgy elmondani, hogy a másik is megértsen?
Ha valaki nem ismeri önmagát, gyakran bizonytalan abban, mit akar közölni, hogyan reagáljon, vagy hol húzódnak a határai.
Az önismeret ezért teremti meg a biztonságot és a belső stabilitást, amire minden társas helyzet épül.
Amikor egy fiatal felismeri saját erősségeit, tudja, milyen helyzetek okoznak neki nehézséget, és megérti saját reakcióit, könnyebben tudja megérteni másokét is.
Az önismeret fejlesztése tehát nemcsak az önelfogadást erősíti, hanem a kölcsönös megértés képességét is – ez a hatékony kommunikáció alapja.
Ha mindez kiscsoportos formában történik, a tanulás közben természetes módon jönnek létre társas helyzetek.
A fiatalok megtanulják megfogalmazni a gondolataikat, meghallgatni másokat, reagálni, kivárni, és elfogadni, hogy mindenki egy kicsit másképp működik.
Ezek a tapasztalatok nemcsak kommunikációs gyakorlatok, hanem valós önismereti élmények is: azt tanulják meg, hogyan lehet önazonosan jelen lenni a kapcsolatokban.
Összességében tehát az önismeret fejlesztése adja a kommunikáció biztonságos alapját.
Segít, hogy a fiatal ne csak szavakat tanuljon kimondani, hanem saját hangját találja meg – és ezen keresztül tudjon hitelesen, érthetően és együttműködően kapcsolódni másokhoz.
